Hajdú-Bihar megyei Cégkereső portál – Cégek jegyzéke


Hajdú-Bihar megye

Hajdú-Bihar Megyeháza Hajdú-Bihar megye Magyarország negyedik legnagyobb megyéje a maga több mint ötszázezres népességével. 1950-ben jött létre, amikor az ország közigazgatási átszervezése során egyesítették Bihar megye magyarországi részét Hajdú vármegyével. Az Észak-alföldi megye az ország keleti határa mentén terül el. Hajdú-Bihar határos Romániával, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékkel is. Ha visszatekintünk a megye történelmére, akkor három jelentős terület különíthető el: Debrecen, a Hajdúság és Bihar. Debrecen nevével írásos formában először a XIII. században találkozunk, a település a tatárjárást követően indult jelentős fejlődésnek. Alig száz év elteltével már az ország egyik legjelentősebb városa, a XIV. század második felében Nagy Lajos királyunk a mezővárosok sorába emelte.

Hortobágy Kilenclyukú Debrecen csillaga a kereskedelemnek köszönhetően tovább emelkedett, amit még az ország török megszállást követő három részre szakadása sem gátolhatott. A reformáció gazdag táptalajra lelt Debrecenben – vagy ahogyan akkoriban nevezték a várost: a „kálvinista Rómában”. A jómódú kereskedővárosban a kálvini tanok hatására korszerű iskolahálózat kiépítésbe kezdtek. A város gazdasági és kulturális fejlődése, jelentősége nem kerülte el az uralkodóház figyelmét sem, I. Lipót a XVII. század végén a szabad királyi városok sorába emelte Debrecent. Debrecen két háborús időszakban is átvette a főváros szerepét. Elsőként az 1848-49-es szabadságharc idején, 1949-ben lett az ország fővárosa, és adott otthont az országgyűlésnek. Ezt követően a II. világháború végén, 1944 végén ténykedett itt az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány is.

Debreceni Nagytemplom Hajdú-Bihar másik jelentős egységét a hajdúvárosok képviselik. Ezen a vidéken a XV. – XVI. században jelentős volt a marhakereskedelem, a kereskedők pedig hajcsárokat fogadtak fel állataik mellé. Ezek a marhahajcsárok voltak a hajdúk. Idővel két, jól elkülöníthető csoportra szakadtak: egyik részük a király szolgálatában a végvári harcokban vett részt, míg másik részük, az úgynevezett szabad hajdúk nem szakítottak a hagyományos életmóddal, emellett raboltak, fosztogattak. A hajdúk így remek fegyverforgatókká váltak, és jeleskedtek a kor nagy ütközeteiben: a törökök elleni 15 éves háborúban és a Bocskai-féle szabadságharcban is. Bocskai István volt az, aki a katonai szolgálatért cserébe földhöz juttatta őket, és a közel 10 ezer katona letelepítésével kialakította a hajdúvárosokat. A hét nagyhajdúváros (Böszörmény, Dorog, Nánás, Hadház, Polgár, Szoboszló, Vámospércs) összefogásaként jött létre a XVII. század végére a Hajdúkerület, egy, a vármegyékkel egyenértékű, önálló törvényhatóság. Ezzel a hajdúvárosok képesek voltak kiváltságaik és jogaik megőrzésére. A Hajdúkerület – Böszörmény központtal – egészen Hajdú vármegye 1876-os megalakulásáig létezett. Ezt követően a hajdúvárosok beolvadtak a Debrecen székhelyű Hajdú vármegyébe.

Hajdú–Bihar harmadik jelentős része az egykori Bihar vármegye magyarországi területe. Szent István királyunk szervezte meg a vármegyét a Bihar nevű vár köré, valamint püspökséget is alapított (ennek székhelyét később áttették Váradra). A török megszállás és Magyarország három részre szakadása után ez a terület az Erdélyi Fejedelemség birtokába került. A XVII. század második felében végül Bihar vármegyét is megszállták a törökök, így ezt a vidéket sem kerülte el a mérhetetlen pusztítás. Ezt követően Bihar vármegye területe több ízben is változott, de az I. világháborúig a legnagyobb vármegyéje volt az országnak. A világháborút lezáró trianoni békeszerződés Bihar megyét is megcsonkította: 1920-1950 között Csonka-Bihar mindössze 60 településsel önálló közigazgatási egység maradt. Az 1950-es közigazgatási reform eredményeképpen 12 települést Békés megyéhez csatoltak, a maradék pedig Hajdú vármegyéhez került kialakítva a ma is létező Hajdú-Bihar megyét.

Hajdú-Bihar megye városai

Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Balmazújváros, Hajdúnánás, Berettyóújfalu, Püspökladány, Hajdúsámson, Hajdúhadház, Derecske, Hajdúdorog, Nádudvar, Polgár, Nyíradony, Létavértes, Téglás, Kaba, Komádi, Vámospércs, Tiszacsege, Biharkeresztes.